Úgy 5-6 éves lehettem, amikor édesapám elvitt egy repülőnapra. Ezt akkor még nem tudtam, de azonnal megfertőződtem a repülés szeretetével. Később rájöttem, hogy számomra az nem realitás, hogy valaha is repülőre ülhetek majd. Aztán mégis megtörtént a csoda. Egy egyetemi cseregyakorlat kapcsán egyszer csak azt vettem észre, hogy egy utasszállító gép fedélzetén ülök, izgatottan várva az első felszállásomat.
Azóta már megjelentek a fapados légitársaságok, sokkal elterjedtebb lett a repülés, én is többször repültem már, mindenféle méretű gépeken.
Miért ne történhetne meg még egyszer ez a csoda ? 10-12 évesen olvastam először Verne Gyulát (Utazás a Holdba !), aztán persze jöttek a többiek (Arthur C. Clarke, Isaac Asimov, stb). Az már egyértelmű, hogy az űrrepüléssel is meg vagyok fertőzve !
Meg aztán ma reggel a feleségem is kérte, hogy ha feljutok, hozzak neki egy-két csillagot. Tehát nekem küldetésem is van...
